A sinac nyelv

Ilf (Üdv),

a sinac egy mesterséges nyelv, amit általános- és középiskolai éveim alatt hoztam létre. Naplóíráshoz és film-/könyvrészletek fordításához használtam, és egy ideig tanítottam is néhány osztálytársamnak. A sinac nyelv a barátommal, Kerber Balázzsal általános iskolás korunkban közösen írt és magánkiadásban megjelent A Nagy Szívás c. fantasy-paródia regény fikcionális univerzumában is megjelenik. Saját nyelvtani szabályai vannak, amelyeket leginkább a magyar és a német (az első idegen nyelv amit tanultam) ihletett, némi angol hatással kombinálva. A szavakat többnyire random módon találtam ki, időnként a természetes nyelvek szavainak eltorzítására alapozva. A sinac nyelvtana és fonológiája nem volt állandó, fokozatos változásokon ment keresztül, hasonlóan a természetes nyelvekhez. Ezek a változtatások az én változó preferenciáimon alapultak, pl. egyes szavak vagy ragok rövidítése a könnyebb olvashatóság érdekében, vagy bizonyos szócsoportok kiejtésének megváltoztatása egy egységesebb fonológiai rendszer létrehozása érdekében. Itt főként a nyelv legkésőbbi stádiumát (“késő-sinac”) fogom bemutatni.

FOR THE ENGLISH VERSION CLICK HERE.

A név eredete és kiejtése

A sinac szónak nincs jelentése a nyelv nevén kívül. A legelső mondatból származik, amit sinacul megalkottam: Źinac fi nén, ami azt jelenti: “Ilyen az élet”, tehát a źinac (“ilyen”) szó módosulása. Ahogy lent bemutatom, a sinac kiejtés sok mindenben hasonlít a magyarra, ezért a sinac szót úgy kell kiejteni ahogy kiolvassa az ember magyarul. A legtöbben akkoriban azt feltételezték, hogy a külföldi nyelvek többségéhez hasonlóan az s betűt sz-nek, az a betűt á-nak és a c betűt k-nak kell ejteni, ezért “szinák”-ként olvasták ki a nyelv nevét. Emiatt alkottam meg a śinák (ejtsd: “szinák”) szót, aminek a jelentése “hamis” (a “sinac” szó hamis kiejtésére utalva).

A sinac hangjai

|Sinac betű(k) |Magyar megfelelő |Megfelelő más nyelvekben |

Sinac nyelvtan

Főnevek

A magyarhoz, a kínaihoz, és sok más nem-indoeurópai és nem-sémi nyelvhez hasonlóan a sinac nyelvben nincsenek nyelvtani nemek. A főnevek többes száma az -n toldalék a szótőhöz való hozzáadásával van képezve, ami néhány betű esetében -en-re módosul a könnyebb kiejtés érdekében (pl. a heśś “ház” többes száma heśśen “házak”). A határozott névelőnek több különböző alakja van, a megelőző ill. utána következő betűk függvényében. A határozott névelő alapformája az e. Abban az esetben, ha a mondat elején áll, vagy olyan szó előzi meg, amelyik magánhangzóval végződik, ez je-re változik. Ha olyan szó előtt áll, amely magánhangzóval kezdődik, ey-ra változik (vö. magyar a vs. az). Ha mindkét feltétel igaz, akkor jey alakot vesz fel. Lásd pl:
je kástroo / jey eap / je kástroo at ey eap / jey eap at e kástroo (az iskola / az osztály / az iskola és az osztály / az osztály és az iskola). A határozatlan névelőnek (a magyar egy, angol a/an megfelelője) csak egy alakja van, ter. Ez a muuter szóból származik, amely (mint számnév) 1-et jelent.

Főnevekhez hozzáadott prepozíciók, posztpozíciók, és toldalékok

Míg a német és az angol nyelv többnyire a főnevek előtt álló prepozíciókat használ (in, under/unter, between/zwischen stb.), addig a magyarban szinte minden a főnevek mögé kerül, szuffixumok (pl. -hoz/-hez/-höz) vagy posztpozíciók (… alatt, között) formájában. A sinacban nagyrészt prepozíciókat és szuffixumokat alkottam, ill. létrehoztam a birtokjelölő főnévi prefixumot is, ami a szó elejéhez adódik (az angol birtokos prepozíciók, my …, your …, his/her … stb. megfelelői). A legtöbb prepozíció, amennyiben határozott vagy határozatlan névelő követte, idővel a névelővel együtt speciális határozott/határozatlan alakokká olvadt össze (vö. német in + dem = im, francia de + un = d’un). A szuffixumoknak is voltak határozott alakjaik, amelyek vagy a korábbi alapformákon alapultak, vagy random módon hoztam létre őket. A határozatlan szuffixumok pedig az alapformához -r hozzáadásán alapultak, a prepozíciók határozatlan alakjának utánzásaként.

Néhány példa prepozíciókra és a határozott, ill. határozatlan alakjaikra:

• ni “-on/-en/-ön”, határozott alak ni + je = ne, határozatlan alak ni + ter = nir -> ne heśś = “a házon”, nir heśś = “egy házon”.
• ovten “mögött”, határozott alak ovten + e = ovtenne, határozatlan alak ovten + ter = ovtener -> ovtenne heśś = “a ház mögött”, ovtener heśś = “egy ház mögött”.
• A tárgyeset, ellentétben az általam ismert más nyelvekkel, szintén prefixummal van kifejezve s. Rendhagyó módon a határozott névelő után következik, ahelyett, hogy megelőzné, és külön van írva tőle (tojenda je s heśś = “Látom a házat”). A határozatlan névelőt megelőzi, és a késő-sinacban össze is olvad vele (s + ter = ser, tojenda ser heśś = “Látok egy házat”).

Néhány példa a főnevekhez hozzáadott szuffixumokra:

• -ent “-ban/-ben”, határozott alak -enti, határozatlan alak néha -enter, de többnyire ter …-ent -> kententi “a városban”, ter kentent vagy kententer “egy városban”, kentenenti “a városokban”.
• -śnox “-hoz/-hez/-höz”, határozott alak -śneax, határozatlan alak -śnoxer (ritkán használatos, többnyire ter …-śnox-ként van kifejezve).

Az egyetlen példa posztpozícióra:

• … knift “utána”, nincs határozott és határozatlan alakja -> je dneökkeŕ knift “a döntés után”

A birtokos prefixumok a személyes névmások (cá, tá, öü/det, cám, tám, öüm) főnév elé helyezésén alapulnak:

• je cáheśś “az én házam”, táheśśenenti “a ti házatokban” stb.

Az egyes szám harmadik személyű birtokos prefixum a det-, amely a késő-sinacban a korábbi öü (ő) helyett az alapvető személyes névmás is lett. A többes szám harmadik személyű birtokos prefixum a dit-, amely azonban nem váltotta fel az öüm (ők) személyes névmást. A birtokos viszonyok kifejezése általában a det- prefixumon alapszik: je tnák detheśś “a lány háza” (szó szerint “a lány ő-ház”). A magyar hatására a birtokos prefixumos főneveket alapesetben a határozott névelő előzte meg, pl. je cáheśś (szó szerint “az én-ház” -> “a házam”).

Melléknevek

A sinac mellékneveknek a magyarhoz, némethez, angolhoz és más nyelvekhez hasonlóan fokozatai vannak (alapfok - középfok -felsőfok). A közép- és felsőfok képzése nagyban befolyásolva van a magyar által, a középfok a -ff toldalékkal van képezve (vö. magyar -bb), a felsőfok a kri-…-ff cirkumfixummal (vö. magyar leg-…-bb).

Példák a melléknevek fokozására:

lekto, lektoeff, krilektoeff (kicsi, kisebb, legkisebb, legkisebb)
pnát, pnáteff, kripnáteff (szép, szebb, legszebb, legszebb)

Rendhagyó melléknévfokozás:
breaś, breff, kraff (jó, jobb, legjobb)

Igék

A sinac igék személy (1., 2., 3.), szám (egyes szám, többes szám), idő (múlt, jelen, jövő) és mód (kijelentő, feltételes, felszólító) alapján ragozódnak. A késő-sinacban fokozatosan megjelent az aspektus (perfektív és imperfektív) is. A hang (aktív, passzív, kauzatív) továbbá kifejezhető különböző igetőhöz adott képzőkkel. Az ige infinitívuszát a toj prepozícióval és az igetővel lehet kifejezni (az angol “to + igető” befolyása alatt).

Az alábbiakban a toj breatt (menni) ige konjugációs táblázatai következnek. Mint sok más késő-sinac igének, a toj breatt-nak is két alternatív töve van, a breatt- és a brat-, az előbbi a hangsúlyos, az utóbbi a hangsúlytalan változat (mely azokban az esetekben van használva, amikor az igető helyett egy azt követő toldalék hangsúlyos). A hangsúlyos toldalékok közé tartozik a jövő idő -enn utótagja, valamint az imperfektív aspektus -end utótagja, valamint néhány más szabályos toldalék-kombináció (pl. az egyes szám második személy múlt idejét jelölő -enfcef). Nem minden igének van különböző hangsúlyos és hangsúlytalan törzse (pl. a toj üv és toj üvend a “csinálni” perfektív és imperfektív alakja, mindkettő az üv- tőre épül), de azok esetében, amelyeknek van, mindkét alakot meg kell jegyezni az ige tanulásakor. A sinac korábbi nyelvtörténeti szakaszaiban nem voltak hangsúlyos és hangsúlytalan igetövek, csak egy alapforma létezett. A hangsúlytalan igető az ige korábbi alapformájából fejlődött ki (ahogy a breatt korábbi alakjai is bratj -> brat voltak).

Az ige számát, ill. személyét jelölő általános toldalékok az -a, -nfc, -, -un, -un, -un, -un. Mivel a többes számú alakok utótagjai azonosak, a személy kifejezéséhez a cám, tám, öüm (mi, ti, ők) személyes névmásokat kell használni. A múlt idő a legtöbb ige esetén a jelen időbeli alak végére az -f toldalék hozzáadásával képződik. A jövő idő képzése az igető és a szám/személy rag közé az -enn utótag hozzáadásával történik. Az egyes szám második személy jövő ideje az eredeti -ennenfc-ből -eynnfc-be olvadt. A feltételes módot a -g toldalék jelzi, amely a szám, személy, és a múlt idő toldalékok elé kerül, de a jövő idő-toldalék után következik. Egyes szám első személyben a -g után az -et rag következik, amelynek múlt idejű alakja -etaf.

PERFEKTÍV (befejezett/befejezendő cselekvés: “elmenni valahova”) KIJELENTŐ MÓD
|Jelen (elmegyek) |Múlt (elmentem) |Jövő (el fogok menni) |

Az igék imperfektív aspektusát úgy képezzük, hogy az igetörzshöz hozzáadjuk a hangsúlyos -end képzőt. A két különböző tővel rendelkező igék az -end után a hangsúlytalan tőt veszik fel. Az imperfektív képző minden más utótagot megelőz. A sinac korábbi formáiban az aspektus kizárólag az ige elejére hozzáadott prefixumokkal volt kifejezve, a magyarhoz hasonlóan (üvaf vs. páiśüvaf = “csináltam” vs. “megcsináltam”). Az -end toldalék eredetileg a magyar “-gat/-get” képzőhöz hasonlóan a gyakorító igei aspektust fejezte ki (pl. magyar “kérdez” vs. “kérdezget”). A késő-sinacra szakaszra az -end utótag általánosan az imperfektív aspektust jelöli (befejezetlen, folyamatos, szokásszerű cselekvések), míg az ige alapalakja, a legtöbb esetben egy előtaggal összekapcsolva, a perfektív aspektust (befejezett/befejezendő cselekvéseket). Ez azt jelenti, hogy például a késő szináki szakaszban a perfektív breatt szinte soha nem jelenik meg önmagában, hanem csak mint pëbreatt, zëbreatt, lebreatt, subreatt stb. “(el)megy (valahová), bemegy, kimegy, visszamegy stb.”.) Az imperfektív igealakok ragozása alapvetően nem különbözik a perfektívekétől, azt leszámítva, hogy minden rag a “hangsúlytalan igető + -end imperfektív képző” végére kerül.

IMPERFEKTÍV KIJELENTŐ MÓD (befejezetlen/folyamatos cselekvés “menni valahova”, képzés: hangsúlytalan igető + -end imperfektív képző)
|Jelen (megyek) |Múlt (mentem) |Jövő (menni fogok) |

PERFEKTÍV FELTÉTELES MÓD
|Jelen (elmennék)|Múlt (elmentem volna) |Jövő (elmennék majd) |

FELSZÓLÍTÓ MÓD A jelen idejű felszólító mód toldalékai az -ac, -, -i, -unc, -unt, un. Létezik egy ritkán használt múlt idejű felszólító mód, amely az -f múlt idő toldalék megduplázásával képződik. Ez kifejezhet (gyakran megbánó) felkiáltást egy múltbeli cselekedettel kapcsolatban, pl. Blatendaff qual det! (szószerint. beszél-IMPERFEKTÍV-1.SZÁM.1.SZEMÉLY-MÚLT IDŐ-FELSZÓLÍTÓ -val/-vel ő = “Beszélnem kellett volna vele” vagy “Miért nem beszéltem vel?”), vagy Quell breattaff é kástroo ćëb! (szószerint nem megy-1.SZÁM.1.SZEMÉLY-MÚLT-FELSZÓLÍTÓ -ba/-be iskola ma = “Nem kellett volna ma iskolába mennem!” vagy “Miért mentem ma iskolába?”. A felszólító mód jövő idejű alakja a jövőben végzendő cselekvésre utal, pl. Blatendennunc qual det zegrum! “Beszéljünk vele erről (nem most, hanem valamikor a jövőben)”.

Példa sinac szövegre

Az alábbi részlet A Gyűrűk Ura filmsorozat első részének egy móriai jelenetéből származik, Gandalf Frodónak mondott monológjából. A sinac fordítás a magyar szinkron szövegén alapszik. Az első fordítás a sinac korábbi éveiből származik, míg a második a nyelv legkésőbbi fázisán alapszik. A különbségek azt a tendenciát szemléltetik, hogy a sinac a magyar szövegek tükörfordításaitól fokozatosan a saját logika és mondatszerkezet kialakulásának irányába fejlődött. A Gandalf magyar szinkronizált szövege, amelyen a fordítás a következő:

“Mind így van ezzel, aki hasonló időket megél, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, hogy mihez kezdjünk az idővel, ami megadatik.”

A korai sinacban ez így hangzott:

Dlá not cab qualz jüt s káppess blekten üv t’ páiśnén, jö e dnekkeŕ quell üv trekt nid. Dov cám znopgrum kem toj dnekk jirk s jet geunc qual e blekt jet páiśperksplennef.
[szószerint “Mind így van -val/-vel–ez, ki TÁRGYESET-PREPOZÍCIÓ hasonló idők csinál megél, de a döntés nem csinál áll -n–ő. -nak/-nek mi az-ról kell INFINITÍV dönt, hogy TÁRGYESET-PREPOZÍCIÓ mi tesz-ünk-FELSZÓLÍTÓ -val/-vel az idő mi megad-PASSZÍV-MÚLT”].

És a késő-sinacban a következőképpen:

Dlá not cab qualez jüt s káeppend bleakken pënén jö je dneökkeŕ quell trekt ni det. Dovic yrk s jet geunc que bleakk jet pëperkśplënnef kemend toj dneökk. [szószerint “Mind így van -val/-vel–ez ki TÁRGYESET-PREPOZÍCIÓ hasonló idők megél de a döntés nem áll -n ő. -Nak/-nek–mi hogy TÁRGYESET-PREPOZÍCIÓ mi tesz-ünk-FELSZÓLÍTÓ -val/-vel-az mi megad-PASSZÍV-MÚLT kell-IMPERFEKTÍV INFINITÍV dönt.]